Magyarellenesek

KA�p: tortenelemportal.huJelentA?sen hozzA!jA!rult a szA!zadfordulA3 eltorzult liberalizmusa a trianoni tragA�diA!hoz �?? nyilatkozta a Nagy MagyarorszA!g magazinnak Raffay ErnA?, aki segA�t megA�rteni MagyarorszA!g helyzetA�t a kor viszonyai kA?zA?tt. A tA?rtA�nA�sz kitA�rt arra is, hogy szerinte milyen lehetA?sA�geink voltak a bA�kediktA!tum korrigA!lA!sA!ra a 90-es A�vekben.

1989 utA!n a KA!rpA!t-medencA�ben felbomlott a trianoni diktA!tumot megerA?sA�tA? 1947-es pA!rizsi bA�keszerzA?dA�s A!ltal lA�trehozott helyzet. A hA!rom trianoni utA3dA!llambA3l �?? bA�kA�s vagy fegyveres Aoton �?? kettA? darabjaira hullott. Volt terA1leteinkkel kapcsolatban szA!mtalan legenda terjed arrA3l, hogy visszaszerezhettA1k volna-e a DA�lvidA�ket, KA!rpA!taljA!t vagy a FelvidA�ket. Az Antall-kormA!ny honvA�delmi A!llamtitkA!rakA�nt a kulisszatitkokba is belelA!tott. Mit gondol, volt-e a mindenkori kormA!nyoknak bA!rmilyen mozgA!stere ezekben a kA�rdA�sekben?

�?? A tA?rtA�nelmi folyamat, amely �??89-ben kezdA?dA?tt A�s a 2000-es A�vek elejA�ig tartott, legalA!bb fA�l tucat olyan komoly tA?rtA�nelmi lehetA?sA�get eredmA�nyezett, amikor akA!rmelyik magyar kormA!ny �?? tehA!t az Antall-, a Horn-, vagy az OrbA!n-kormA!ny �?? valamelyike, akA!r a diplomA!cia, akA!r a fegyverek erejA�vel beavatkozhatott volna �?? a �??90-es A�vekben ugyanis mA�g volt magyar hadsereg. HatA!rozottan A!llA�tom, hogy horvA!t szA?vetsA�gben visszaszerezhettA1k volna a szerbek A!ltal elvett terA1leteinket. A Horn-kormA!ny �??94-98 kA?zA?tti idA?szaka pedig nem elhanyagolhatA3, hiszen a tA?rtA�nelmi HorvA!torszA!g felszabadA�tA!sA!ra elindA�tottA!k 1995-ben az Oluja (Vihar) fedA?nevA? hadmA?veletet. HorvA!t rA�szrA?l mA!r 1990-ben felvetA?dA?tt egy szA?vetsA�g lA�trehozA!sA!nak gondolata MagyarorszA!ggal. A?riA!si jelentA?sA�gA? lett volna a kA�t orszA!g szA?vetsA�ge, ezA�rt az akkori magyar kormA!ny felelA?ssA�ge igen komolyan felvetA?dik.

KA�tsA�gtelen, hogy az Antall-kormA!ny Kalasnyikov fegyverszA!llA�tmA!nnyal segA�tette a horvA!tokat a szerbek elleni hA!borAoban. Ezt a magyar kabinet A�vekig tagadta, s hivatalosan mA!ig sem erA?sA�tettA�k meg. HonvA�delmi A!llamtitkA!rkA�nt volt-e valamilyen szerepe a horvA!tok felfegyverzA�sA�ben A�s ha igen, mi volt a cA�lja?

�?? UtA3lag mA!r elmondhatom, hogy az Aogynevezett Kalasnyikov-A1gy egyik szereplA?je voltam. 1990-ben HorvA!torszA!got jA3 minA?sA�gA? fegyverekkel A�s sok milliA3 lA?szerrel lA!ttuk el, A�gy tA!mogattuk a horvA!t szabadsA!gharcot Nagy-Szerbia ellen.

MiA�rt maradt annyiban a kezdemA�nyezA�s?

�?? A szerb�??magyar hatA!rra, hat pontra elektronikai felderA�tA? alakulatokat tett ki a honvA�d vezA�rkar, illetve bizonyos alakulatok szA3ba kerA1ltek arra az estre, ha valami tA?rtA�nik. Annak idejA�n beszA�ltem nA�hA!ny vezetA? tA!bornokkal �?? akiknek neve maradjon egyelA?re a legnagyobb titokban �??, hogy mi lenne, ha MagyarorszA!g kezdemA�nyezne egy ilyen beavatkozA!st. A katonai vezetA?k tA!mogattA!k a felvetA�st. Antall JA3zsef nekem is, A�s mA!soknak is tA?bbszA?r mondta, valamint kormA!nyA1lA�sen is legalA!bb egyszer elhangzott: vA!rjuk meg, amA�g MagyarorszA!g gazdasA!gilag megerA?sA?dik, A�s azt is, hogy �?? ez volt Antall A!llA!spontja, de a helyzet akkor ezt is mutatta �?? a szomszA�dos orszA!gok meggyengA1lnek, akkor lehet majd valamit �??csinA!lni�??. TudomA!som szerint ennA�l nem ment tovA!bb a miniszterelnA?k.

A?s mi a helyzet a FelvidA�kkel kapcsolatban?

�?? Elszalasztottuk a csehszlovA!k lehetA?sA�get is 1992�??93 fordulA3jA!n, pedig akkor mA�g szlovA!k hadsereg sem volt. EmlA�kszem, amikor 1992. vA�gA�n Pozsonyban talA!lkoztam VladimA�r Me�?iar miniszterelnA?kkel, kA?szA?nA�s helyett mindjA!rt azzal fogadott: �??Nem fA�lA1nk A!m maguktA3l!�?? A?gy tettem, mintha nem A�rtettem volna a megjegyzA�sA�t, de a tA!skA!mban ott lapult a csehszlovA!k hadsereg diszlokA!ciA3jA!rA3l szA3lA3 tA�rkA�p, A�gy tudtam, hiA!ba blA?ffA?l, mA�g nem alakult meg az A?nA!llA3 szlovA!k hadsereg. BeszA�lnA1nk kell mA�g a kA!rpA!taljai rA�szekrA?l. Leonyid Kucsma ukrA!n elnA?k egy ismerA?sA?mmel informA!lisan azt kA?zA?lte: ha kell KA!rpA!talja, hA!t vigyA�tek. Nos, ezeket a lehetA?sA�geket egyetlenegy magyar kormA!ny sem hasznA!lta ki.

Majdnem egy A�vszA!zad tA!vlatA!bA3l Aogy nA�z ki, mintha MagyarorszA!g ellensA�ge lett volna az egA�sz korabeli gyA?ztes �??nyugat�?? a bA�ke elkA�szA�tA�sekor. MiA�rt?

�?? A nagyhatalmi illetve kishatalmi A?sszefA1ggA�sek mA!sok. Trianonnak alapvetA?en kA�t nagy okcsoportja van, a belsA? A�s a kA1lsA?. 1879-ig a magyarsA!gnak igen jA3 volt a hA�re az egA�sz vilA!gon �?? az EgyesA1lt A�llamokban A�s az eurA3pai nyugati vilA!gban is, fA?leg AngliA!ban, de mA�g FranciaorszA!gban is.

1879-ben a Magyar KirA!lysA!g az OsztrA!k�??Magyar Monarchia rA�szekA�nt NA�metorszA!g katonai szA?vetsA�gesA�vA� vA!lt. A szA!zadfordulA3ig ez nem volt nagy tragA�dia, de ekkorra a nA�met imperializmus rendkA�vA1li mA3don megerA?sA?dA?tt, katonailag EurA3pa legfA�lelmetesebb orszA!ga lett. EttA?l kezdve figyelhetA? meg a forrA!sokban, hogy MagyarorszA!ggal kapcsolatban megfordul a nyugati hatalmak egy rA�szA�nek (az angoloknak, a franciA!knak A�s keleti szA?vetsA�gesA1knek, az oroszoknak) az A!llA!spontja. MagyarorszA!got ettA?l kezdve mint NA�metorszA!g szA?vetsA�gesA�t kezelik, A�s NA�metorszA!g potenciA!lis A�s tA�nyleges ellenfeleinek cA�lkeresztjA�be kerA1l. Nem bennA1nket, magyarokat utA!ltak a franciA!k �?? ez A3riA!si tA�vedA�s. AzA�rt szedtA�k szA�t MagyarorszA!got Trianonban, mert az A?si francia�??nA�met gyA?lA?let kapcsA!n fontos volt, hogy mi nA�met szA?vetsA�gben harcoltunk a vilA!ghA!borAoban �?? nem is akA!rhogy.

Ez a nagyhatalmi okcsoport, amelybA?l lA!tszik: fA?leg a franciA!k A�s az oroszok vetettek szemet MagyarorszA!gra. Az oroszok a pA!nszlA!vizmus, a balkA!ni behatolA!s miatt. FranciaorszA!g az 1880-90-es A�vek fordulA3jA!n tA?bb milliA!rd aranyfrank kA?lcsA?nt adott abbA3l a cA�lbA3l OroszorszA!gnak, hogy azt a cA!ri haderA?re kA?ltsA�k, A�s OroszorszA!g komoly ellensAoly legyen �?? ezA�rt elnA�ztA�k a balkA!ni orosz pA!nszlA!v agitA!ciA3t.

A Trianonhoz vezetA? Aoton vannak-e olyan A!llomA!sok, tA?rtA�nA�sek, amelyek mindenkA�pp erre az Aotra predesztinA!ltA!k MagyarorszA!got?

�?? A magyarorszA!gi liberalizmus a reformkorban kezdA?dik, vezetA?ik olyanok mint Kossuth Lajos, PetA?fi SA!ndor vagy VasvA!ri PA!l. A liberalizmus 1867 utA!n felerA?sA?dik, a kormA!nyzat is liberA!lis politikusokbA3l A!ll. DeA!k konzervatA�v-liberA!liskA�nt nem vA!llalja ugyan a miniszterelnA?ksA�get, de rA!mutat AndrA!ssy GyulA!ra, az egykori kossuthista liberA!lis politikusra, A�s a kormA!nypA!rt is A�s az ellenzA�k is liberA!lis lesz �?? a dualista 51 A�v 1867-1918-ig a magyar liberalizmus fA�nykora.

A korabeli liberalizmus A!talakulA!sA!bA3l keletkeznek majd azok az okok, amelyek miatt ez az eszmerendszer hozzA!jA!rult a trianoni bA�kediktA!tum bekA?vetkezA�sA�hez. A liberalizmus eszmevilA!gA!nak a kapitalizmussal valA3 A?sszefonA3dA!sA!ra gondolok. HA!rom tA�nyezA? kovA!csolA3dik egybe: a liberA!lis eszmevilA!g, a kapitalista termelA�si mA3d A�s a magyarorszA!gi zsidA3sA!g. A kapitalistA!knak az a jA3, ha szabadon mA?kA?dtethetik az A1zletet, mert akkor keletkezik profit, tehA!t ez lesz a meghatA!rozA3.

A zsidA3sA!gnak megvan nA!lunk a tA?rtA�nelmi szerepe, ami alapvetA?en pozitA�v, de negatA�vumokkal is rendelkezik. A kapitalista bankrendszer, az A?t nagy bank A�s 2000 kisebb, zA?mA�vel zsidA3 kA�zben volt. Ugyanez a helyzet a magyarorszA!gi nagyiparral a Weiss-fA�le mA?vektA?l a Goldberger-fA�le textiliparig. A?nmagA!ban ez pozitA�v, mivel tA?rtA�nelmi lA�ptA�kkel mA�rve MagyarorszA!g bankrendszerA�nek A�s iparA!nak a kialakA�tA!sA!t jelentette. A problA�ma ott kezdA?dA?tt, hogy FranciaorszA!gban a nagyiparos, a nagybankA!r rA3mai katolikus vallA!sAo volt, tehA!t francia. NA�metorszA!gban, PoroszorszA!gban evangA�likus, tehA!t germA!n. Az olasz kapitalista pedig szintA�n rA3mai katolikus olasz ember volt. MagyarorszA!gon viszont se nem magyar, se nem keresztA�ny, ami dA?ntA? kA1lA?nbsA�g �?? bA!r ezt nem elA�tA�lA?leg mondom.

Van ugyanakkor egy mA!sik tA�nyezA? is, ez a szabadkA?mA?vessA�g behatolA!sa A�s kapcsolata a bA�ketA!rgyalA!sokkal. A szabadkA?mA?vesek Kossuth LajostA3l kezdve a legkomolyabb magyar politikusig bezA!rA3lag alacsonyabb beosztA!sAoak a rendszeren belA1l. A szabadkA?mA?vessA�g szA�p eszmevilA!ga az emberi szabadsA!gjogok, a liberA!lis mentalitA!s stb. torzulA!st szenved akkor, amikor a magyar liberalizmus is megvA!ltozik. A kA�t egymA!st torzA�tA3 folyamat, mint a fogaskerekek, egymA!sba kapaszkodva mozdul. A szabadkA?mA?vessA�g alapvetA?en politikai manipulatA�v mA3dszereket kezd alkalmazni. A magyarorszA!gi pA!holyok 95 szA!zalA�ka radikA!lis-liberA!lis irA!nyba fordul el, mA!r a szA!zadfordulA3 kA?rA1li A�s fA?leg az 1910-es A�vekben. PA�ldA!ul JA!szi OszkA!r, aki se nem magyar, se nem keresztA�ny, hanem egy kozmopolita irA!nyzat kA�pviselA?je, A�s a liberalizmus tAolhajtott radikA!lis vA!ltozatA!nak szA3szA3lA3ja. TehA!t eszmetA?rtA�neti szempontbA3l radikA!lis-liberA!lis. A�k hirdetik meg az A!ltalA!nos A�s titkos vA!lasztA3jogot, ami Tisza IstvA!n szerint MagyarorszA!g terA1leti integritA!sA!ra, A�s belsA?, etnikai biztonsA!gA!ra nA�zve volt veszA�lyes. A cA�lkitA?zA�seik pA�ldA!ul, hogy a magyarorszA!gi iskolA!kban a vallA!s-erkA?lcsi oktatA!s ne legyen kA?telezA?. Meghirdetik tehA!t, hogy az oktatA!s A!llamosA�tott legyen, A�s az egyhA!zak ne tarthassanak fent iskolA!kat.

Hogyan kapcsolA3dik ez Trianonhoz?

�?? A?gy, hogy MagyarorszA!g A?sszetartA3 pA!ntjait az 1890-es A�vektA?l az I. vilA!ghA!borAo vA�gA�ig meggyA?ngA�tik. A magyarsA!g nemcsak politikailag, vallA!silag, hanem eszmeileg A�s etnikai A�rtelemben is szA�tesik. PA�ldA!ul, amikor Tisza IstvA!n az A!ltalA!nos, titkos vA!lasztA3joggal kapcsolatban bejelenti, hogy A? ezt nem tA!mogatja, akkor a KA!rolyi MihA!ly-fA�le radikA!lis-liberA!lisok, a SzociA!ldemokrata PA!rttal a munkA!sok tA?megeit viszik az utcA!ra. Ha a vilA!ghA!borAot megelA?zA? 8-10 A�v tA!rsadalmA!t nA�zem, akkor a magyar tA!rsadalmat egymA!s ellen marakodA3 csoportokra A�s hasonlA3 politikai elitre lehet szA�tbontani.

A vilA!ghA!borAo elA?tti liberA!lis erA?k vezetA�sA�vel JA!szi OszkA!r A�s KA!rolyi MihA!ly kormA!nya 1918. oktA3ber 31-A�n alakul meg, A�s egy gyA?nge, tehetetlen kormA!nyzA!s veszi kezdetA�t, amely szA�tszedi mA�g a maradA�k kis hadsereget is, A�s politikai, etnikai A?ngyilkossA!got kA?vet el. TA?bb kA!rt okoznak MagyarorszA!gnak, mint Kun BA�lA!A�k, mert amikor KunA�k hatalomra kerA1ltek, PA!rizsban nagyjA!bA3l mA!r kA�szen van a bA�kediktA!tum.

KA!rolyi kormA!nyA!ban hA!rom politikai pA!rt van jelen. Az A!ltal vezetett FA1ggetlensA�gi A�s 48-as pA!rt, amely egy kA?zepesen liberA!lis pA!rt, a JA!szi OszkA!r A!ltal vezetett, 1913-ban alakult OrszA!gos PolgA!ri RadikA!lis PA!rt, A?k kA�pviselik a radikA!lis-liberalizmust. JA!szi OszkA!ron keresztA1l pedig a szabadkA?mA?vessA�ghez kA?tA?dnek. Gondolok itt a Martinovics-pA!holyra, A�s a DemokrA!cia-pA!holyra, mivel JA!szi mind a kettA?nek, illetve kA�sA?bb mA!r csak az egyiknek a vezetA?je. A KA!rolyi-kormA!ny harmadik ereje a SzociA!ldemokrata PA!rt, amelyiket 1912 mA!jusA!ban, a �??vA�rvA?rA?s csA1tA?rtA?k�??-A?n Tisza IstvA!n ellen visznek.

Azt a korszakot, amelyben MagyarorszA!g most A�l, az I. vilA!ghA!borAot megelA?zA? tA�z A�vhez tudom hasonlA�tani, de fA?leg a KA!rolyi kormA!nyzathoz. Akkor sem engedtA�k a haderA?t fejleszteni, sA?t visszavontA!k a SzA�kely HadosztA!lyt is. KA�sA�rtetiesen hasonlA3 a mai helyzet, Trianon elA?tti A�vekben van most MagyarorszA!g.

Az 1000 A�vig velA1nk A�lA? mA!s nemzetek (szerbek, romA!nok, szlovA!kok, ukrA!nok, horvA!tok stb.) szemA�ben hogyan vA!lhattunk a legnagyobb �??gonosszA!�??? Vagy egyszerA? terA1letszerzA�s motivA!lta A?ket?

�?? A kishatalmi A�rdekcsoport a MonarchiA!n belA1l lA�vA? csehek, az 1881-A3ta lA�tezA? RomA!n KirA!lysA!g, amely szA?vetsA�gese volt 1883 A3ta az OsztrA!k�??Magyar MonarchiA!nak, de mindenki tudta �?? Tisza IstvA!n olyan leveleket A�r, amibA?l ez kiderA1l, hogy de iure szA?vetsA�gesek, de facto ellensA�gek vagyunk a romA!nokkal �??, ErdA�lyre fA!jt a foguk. A harmadik a Szerb KirA!lysA!g, akik mA?gA?tt ott A!llt az orosz cA!rizmus �?? EurA3pa legnagyobb szA!mAo hadseregA�vel. A szerb radikA!lis pA!rt ezA�rt kerA1lt mindig hatalomra, A�s MagyarorszA!g dA�li terA1leteire vetett szemet. A nagyhatalmak irA!nyA!bA3l A�rkezA? veszA�ly mellett, a kisebb orszA!gok mA?gA� A!llA3 hatalmak mA!r A�letveszA�lyes helyzetet eredmA�nyeztek a tA�zes A�vekben, A�s ezt csak egy ember ismerte fel igazA!n: Tisza IstvA!n grA3f.

A bA�keszerzA?dA�st alA!A�rA3 A!llamok vezetA?i a ratifikA!lA!s utA!n maguk is sokszor elismertA�k, hogy rA�misztA?, amit MagyarorszA!ggal tettek. Hogyan ismA�tlA?dhetett mA�gis 1947-ben, A�s szintA�n PA!rizs kA?rnyA�kA�n Trianon kegyetlensA�ge?

�?? A Trianon utA!ni negyed A�vszA!zadban fA?leg angol A�s olasz politikusok ismertA�k fel, hogy milyen nagy ostobasA!got �?? A�s a magyar nA�p szemszA?gA�bA?l milyen sAolyos helyzetet �?? alakA�tottak ki a Magyar KirA!lysA!g szA�tdarabolA!sA!val. Itt Lloyd George-ra, OrlandA3ra A�s Nittire gondolok. Az olaszok mA�g kA?nyvben is megA�rtA!k a vA�lemA�nyA1ket, Lloyd George inkA!bb csak AojsA!gnyilatkozatokban beszA�lt errA?l. Rothermere Lord, aki szintA�n az angol politikai A�s sajtA3elit tagja volt, egyenesen MagyarorszA!g mellA� A!llt. Az ember ebbA?l azt gondolnA!, hogy a II. vilA!ghA!borAo utA!n korrigA!ljA!k a tA�vedA�st �??- nem ez tA?rtA�nt. A vilA!ghA!borAoban ugyanis francia A�s angol rA�szrA?l a NA�met Birodalom felemelkedA�sA�t kellett elsA?sorban meggA!tolni. Amerika ugyan bedobta a kardjA!t a szA?vetsA�gesek mellett, A�s a SzovjetuniA3val is tA!rsulva vA�vjA!k meg a hA!borAot, de A�gy engedtek a Kelet-EurA3pA!ra vonatkozA3 szovjet A�rdekeknek. KonkrA�tan annak, hogy a szovjet politikA!ban bizonyos pA!nszlA!v dolgok tovA!bb A�ljenek. Ebbe a magyar A�rdekek, hogy pA�ldA!ul KolozsvA!r hova is tartozik, nem igazA!n fA�rtek bele.

2007 nyarA!n jegyezte be a bA�rA3sA!g a Trianon KutatA3intA�zetet. MiA�rt, milyen cA�llal jA?tt lA�tre?

�?? NA�gy A�vvel ezelA?tt a gA?rA?g szA!rmazA!sAo Szidiropulosz ArchimA�desz szociolA3gus barA!tommal vetettA1k fel, hogy tA?bb nA�zA?pontbA3l kellene megkA?zelA�teni ezt az alig kutatott tA�makA?rt. MA!sik cA�l, hogy a Trianont megelA?zA? A�vtizedek magyar politikai elitjA�nek a hibA!it is feltA�rkA�pezzA1k. Ugyanis Trianonnak mind kA1lsA?, mind belsA? okai egyarA!nt meghatA!rozA3ak voltak, tehA!t a politikai elitnek, amelyik 1918 elA?tt vezette az orszA!got, komoly felelA?ssA�ge van az esemA�nyek alakulA!sA!ban. KutatA!sainkat a Trianoni Szemle folyA3iratban publikA!ljuk, amely igen nA�pszerA?nek bizonyul, az elsA? szA!mot nA�gyszer nyomtuk Aojra. A lap semmilyen tA!mogatA!st nem kap, a sorsa az elA?fizetA?k A�s a vA!sA!rlA3k kezA�ben van.

Drucza Attila

Az interjAo megjelent a NAGY MAGYARORSZA�G tA?rtA�nelmi magazin 1. szA!mA!ban

tortenelemportal.hu